Halászné Magyar Márta: Levegőt kérünk

Világunkban száll mindenhol az "ó, jaj!"
levegőben másodpercenként millió sóhaj,
teremhet mélységes fájdalom talaján,
eredhet álmokból szőtt óhaj nyomán.

Fájdalmunkban nagy levegőt veszünk,
kérjük a Teremtőt, adjon erőt nekünk,
illetve ki-ki a hite szerint fohászkodik,
és örül, ha valami jó számára megadatik.

Álmaink, vágyaink mikor teljesülnek,
lelkünk pillangói virágos réten repülnek,
magasra szállnak a boldogság kék egében,
megmártóznak az öröm mámorító tengerében.

Minden egyes sóhajjal ismét levegőt veszünk,
szeretnénk, hogy szépen alakuljon életünk,
majd mindig kérünk újra és újra levegőt,
tisztát, frisset, sokáig egészségben éltetőt.